Sztálin, Petőfi és az ötvenhatos események

Meglehetősen hézagosak a tanulók ismeretei az 1956-ban történtekről - erre derített fényt a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet által a Lauer Learning megbízásából készített felmérés.

Freedom Fighters

A kutatást 705 középiskolás és frissen érettségizett megkérdezésével folytatták, azzal a céllal, hogy felderítsék a fiatalok 1956-os forradalommal kapcsolatos ismereteit. Kíváncsiak voltak arra is, milyen érdeklődés lenne egy a témával foglalkozó, az oktatásban alkalmazható számítógépes program iránt. Viszgálták a tanulók tárgyi tudását, attitűdjét, valamint 41 általános- és középiskolai történelemtanárnak a forradalom oktatásáról alkotott véleményét is.

A „Freedom Fighters 1956” címmel folytatott kutatásból kiderült: az 50 évvel ezelőtt történtek oktatásának elsősorban ugyan az események, az összefüggések és a kiemelkedő személyiségek bemutatása a célja, de a tanulók vonatkozó ismeretei meglehetősen hézagosak, tudásuk szintje elsősorban az őket tanító pedagógustól függ. (Az általánosban 1-2 órát, a középiskolában 5-6 órát szánnak az események felidézésére, és a tanároknak az információátadáshoz meglehetősen szegényes segédanyag áll rendelkezésükre.)

Zavar a fejekben

A felmérés eredménye szerint 1956-ról a megkérdezettek közel 20 százaléka egyáltalán nem tanult, és a témaismeret mennyiségét és minőségét csupán közepesre értékelték azok is, akiknek oktatták ezt az időszakot.

1956-ot csak minden 10. diák tartja a három legnagyobb nemzeti tettek egyikének, Nagy Imrét minden 5. sorolja a legjelentősebb történelmi személyiségek közé. A forradalom kitörésének okait a többség az idegen megszállásban látja, a demokrácia és a jobb életszínvonal utáni vágyat kevesen említik.

A fiatalok keverik az 1848-as, az 1956-os és az 1990-es eseményeket. Ezt az mutatja, amikor az 1956-ban résztvevők nevét a következőképpen sorolják fel: Nagy Imre, Kádár, Rákosi, Gerő, Kossuth, Petőfi, Sztálin.

Példaképek

A diákok legjelentősebbnek tartott politikai személyiségek listáján Kossuth, Széchenyi, István király, nem sokkal hátrább Nagy Imre szerepel. Ugyanakkor pozitívum, hogy a megkérdezettek 57 százaléka szerint a forradalom oldalán harcolók a mai fiatalok példaképei lehetnek.

A pedagógusok szerint a tudásgyarapítás egyik eszköze az internet lehet, amit a tanulók nemcsak játékra, hanem kutatómunkára, kiselőadásokra való felkészülésre is használnak. Ezért tervezik az 1956-os forradalommal foglalkozó számítógépes játék bevezetését, hogy a félévszázada történtekről az eddigieknél átfogóbb, az események mélyebb összefüggéseire is rámutató információkat kapjanak a fiatalok.

forrás: Index